~Főoldal~ ~AVOP~ ~EurepGAP~ NVT ~ Pályázatok~ ~Extrák~ ~Cikkek~ ~Hasznos    linkek~ ~Kapcsolat~

Cikkek

Információ az AVOP GVOP SZVP HEFOP és egyéb pályázatok írásáról

 (pályázatírás, pályázatfigyelés)

Pályázatok megírására, kérje ajánlatunkat itt!

Még mindig alacsony hazai földárak

Bár a magyar termőföld ára a csatlakozással lassú emelkedésnek indult, még jóval az uniós átlag alatt van. Az EU-országokban a hektáronkénti átlagár 2-5 millió, nálunk viszont csak 350-450 ezer forint között mozog. A szakemberek változást jósolnak: a jó minőségű hazai földek ára 4-5 éven belül megközelíti az uniós átlagot.

Nálunk ugyan nincs jelentős földforgalom, a piac azonban nem mozdulatlan. A gyengébb minőségű, rosszabb adottságú és fekvésű földek szegmensében jelenleg a kínálat, míg a jó minőségű szántók, erdők esetében a kereslet dominál. Ez utóbbiak tulajdonosai azonban többnyire kivárnak, a szakemberek által prognosztizált folyamatos áremelkedést remélve. A föld-vásárlási kedv elsősorban azokat a megyéket jellemzi, ahol magas aranykorona (AK) értékű, kedvező fekvésű, illetve nagyobb kiterjedésű szántók és erdők vannak. Ilyen területek például Győr-Sopron és Somogy megye. A gyengébb minőségű földterületek főleg az észak-magyarországi megyékben találhatók. Ezeken a területeken, valamint a nehezen megközelíthető ún. zsákfalvakban, és a csökkenő lakosságszámú, elöregedő települések környezetében gyér a vevői érdeklődés, ezért jelenleg is erős a kínálat.

A szakemberek úgy látják: mivel Magyarországon jelenleg a termőföld alulértékelt, az uniós országokénál átlag ötször-tízszer olcsóbb, az ottaninál semmivel sem rosszabb minőségűek esetében az elkövetkező években lassú emelkedés várható. Ehhez persze nálunk is több változás szükséges. Például rendezni kell a tulajdonviszonyokat, mert a földminőség és a terület megközelíthetősége, valamint az értékesítésre kínált szántók, erdők mérete mellett ez ugyanis az egyik legfontosabb vásárlói szempont. A földméretet nézve a leginkább forgalomképes területek a 25-30 hektárnál kezdődnek, s az is jó ajánlólevél, ha az eladásra kínált szántó, legelő már nincs osztatlan közös tulajdonban.

A jelenlegi földpiaci forgalom jelentős hányadát a - "szakhivatalok" adatai szerint -- a szántók, kisebb részét pedig a gyümölcsösök és a szőlészetek adják. Ez utóbbiak közül a legkeresettebbek a történelmi borvidékek szőlőterületei, ahol az utóbbi időben megjelentek az ún. presztízsvásárlók. Emellett a vevőkört elsősorban olyan tőkeerős gazdálkodók teszik ki, akik birtoknövelési, birtokegyesítési (földcsere) szándékkal keresnek újabb területeket, s közöttük szép számban vannak komoly vállalkozást folytató családi gazdálkodók.

A hazai termőföldek minősége és ára régiónként, megyénként, sőt gyakran településenként is eltér egymástól. A minőségre a gyakorlatban használt (3-40 közötti számmal jelölt) aranykorona-érték (AK) utal, amely a talaj minőségét, a földterület fekvését és feltételezhető jövedelmezőségét fejezi ki. A 15 aranykorona alatti gyenge, a 15-25 közötti közepes, a 25-35 közötti jó, nagyon jó, és a 35 fölötti extra földminőséget jelent, de az átlag 17 aranykorona/hektár feletti terület már megfelelő minőségűnek mondható.

Földárak
 

Ami a hazai földárakat illeti, országosan nagyon széles skálán, 150 ezer és 2 millió Forint/hektár között mozognak, de az árszóródás - ha nem is ilyen arányban -- még egy-egy megyén belül is jellemző. Az Agrárkutató Intézet (AKI) adatai szerint a gyengébb minőségű (pl. Fejér és Nógrád megyében található) földeknek alacsony szinten, 10 ezer-50 ezer Forint/hektár között szóródik az átlagára. Ugyanakkor a hektáronkénti 1 millió forintos ár napjainkban több megyében is előfordul. Ilyenek: Baranya-, Békés-, Pest-, Győr-Moson-Sopron-, Hajdú-Bihar-, Somogy-, Vas-, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Ez utóbbi magas ár már eléri a francia és a finn országos átlagárat, de még mindig csak fele, harmada az Unió 15 aranykorona értékű árainak, s ötször-tízszer alacsonyabb a spanyol, holland és luxemburgi áraknál. Jól jelzi a széles skálán való hazai földár-szóródást, hogy például a hajdúsági löszhát 42 aranykoronás földjeiért hektáronként akár 1,4-1,7 millió forintot is megadnak napjainkban. Szintén kiemelt árral, akár hektáronkénti 1,5 millió forinttal kalkulálhatnak azokon a területeken, ahol rövidesen a termőföldek belterületbe vonása várható (pl. Vas megye), vagy a felkapott, a külföldiek által is látogatott gyógyfürdők közelében.

Földbérletek
 

Amíg a hazai földforgalom csendes mederben folyik, az elmúlt években emelkedett a bérbe adott földterületek aránya. Ez a szakemberek szerint egyrészt a korábbi években bekövetkezett számos, saját földjén gazdálkodó család csődjével, másrészt a gazdálkodáshoz szükséges tőke hiányával, s nem utolsósorban a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program keretében beindult támogatásokkal magyarázható. A bérleményeket - mivel az 5 éven felüli időtartamra kötöttek adómentességet élveznek -- a korábbi, 1-2 éves futamidő helyett 5-10 évre kötik. Ami a bérleti díjakat illeti, az egyes régiók földhaszon-bérleti díjai között nem annyira számottevőek a különbségek, mint a földárakban. Például az országos értéknél valamivel alacsonyabbak Bács-Kiskun és Nógrád megyékben, de magasabb Fejér megyében. A díj alakulását egyébként jelentősen befolyásolják a bérlőt megillető földalapú támogatások, amelyek a díjak mértékét mindig fölfelé viszik. A jelenlegi gyakorlat szerint a bérbeadók általában a földalapú állami támogatások 40-50%-át maguknak kérik, amit be is építenek a bérleti díjba. Gyakori azonban, hogy a földtulajdonos a bérleti díj helyett az állami támogatás 100%-át kéri el a haszonbérlőtől.

Vissza a cikkek oldalára

Pályázatok megírására, kérje ajánlatunkat itt!

Információ az AVOP GVOP SZVP HEFOP és egyéb pályázatok írásáról

 (pályázatírás, pályázatfigyelés)

ISO 9001, ISO 14001 ISO 17799 EUREPGAP rendszerkiépítéshez, állami támogatás segítségével

kérje ajánlatunkat itt!