|
Nagyüzemi termelés, vagy családi gazdálkodás? Esetleg mindkettő megfér egymás mellett? - A vidéket és a környezetet védené az új agrárpolitika
Mennyiségi helyett minőségi váltás, kiegészítve a környezettudatos szemlélettel. A magyar vidék jövőjéről rendezett tanácskozáson ez is szóba került a Magyar Tudományos Akadémián. Két év múlva változik az unió agrártámogatási rendszere. Hogyan érint ez bennünket és miként látja helyünket, esélyeinket az egyetemi tanár, az országgyűlési képviselő és a kistelepülés polgármestere?
Dr. Ángyán József a Szent István Egyetem Környezet és Tájgazdálkodási Intézetének tanára kifejtette: nem a hagyományos agrárstruktúra megerősítésére szolgálnak ezek a források, hanem egy új típusú agrárium fejlesztésére, amely a vidéket és a környezetet védi.
Négy tengelybe rendezi az európai közösség a forrásait, ezek azok a kiemelt területek, amelyek támogatást élveznek. Az első a versenyképesség: ide tartozik a humánerőforrás fejlesztése, a korai nyugdíjazás és a fiatal gazdák támogatása. A második csoport a földhasználat átalakítását célozza, a környezetbarát gazdálkodás elterjesztését, illetve a kedvezőtlen adottságú térségek támogatását, hogy ezeken a területeken se kelljen a családoknak felszámolni a gazdálkodást. A harmadik terület kilép az agráriumból és egy szélesebb vidéki életminőség javítást tartalmaz. A „gazdaságtalanul” működő postákat, vagy iskolákat ezentúl nem biztos, hogy azonnal meg kell szüntetni. Az európai közösség ugyanis az alapvető szolgáltatások létrehozását és megerősítését szeretné támogatni. A negyedik tengely megadja ugyan a „játékszabályokat”, de a helyi közösségeknek kell megtervezni, hogy milyen fejlesztési stratégiát követnek. Mindössze ötven százalékban határozza meg az unió, hogy miként ossza el az ország a rá jutó vidékfejlesztési keretet. A másik ötven százalékot teljesen szabadon határozhatjuk meg. Ezért kell a teljes nyilvánosságot megszólítani a terezési folyamatban.
Noha a vidékfejlesztési programok között kap helyet a mezőgazdaság, ez nem azt jelenti az egyetemi tanár szerint, hogy háttérbe is szorul. A gazdálkodásban a tömegáru helyett előtérbe kerül az értékes, szermaradvány mentes, egészséges élelmiszer előállítás, miközben a környezet egyensúlya, talajaink, vízbázisaink állapota nem kerül veszélybe.
Kiss Zoltán a Parlament Mezőgazdasági Bizottságnak a tagja, korábbi környezetvédelmi minisztériumi államtitkár is több lehetőséget vázolt fel.
- Az unión belül hatalmas érdekellentétek feszülnek egymással szemben: egyik oldalon a közvetlen termelői támogatások további fenntartása, valamint a táj- és vidékfejlesztés. Ez a jelenleg is működő, az európai költségvetésnek közel ötven százalékát kitevő közvetlen mezőgazdasági támogatás nem fog nőni, sőt a vidékfejlesztés javára csökken. Idehaza már 2002-ben látszott - amikor az első nemzeti vidékfejlesztési terv készült -, hogy az 1,5-1,8 tized millió hektár nem lesz képes a versenyre, tehát váltásra van szükség, ami a következő területekre terjed ki: tájgazdálkodás, környezetvédelem, öko gazdálkodás, extenzív termelés, Vásárhelyi-terv, a Homokhátság problémája, a somogyi és az őrségi vidék rendbetétele. Mindezek nyolcvan százalékos uniós támogatást feltételezett, viszont sem a jelenlegi, sem az előző kormányzat nem kellő ambícióval állt hozzá. Én ebből le is vontam a konzekvenciát és 2004. júniusában kiléptem a minisztérium államtitkári pozíciójából, hiába küzdöttünk, hogy azt a 20-25 milliárd forintot, amit az extenzív és az agrár környezetgazdálkodásra el lehet különíteni, tartsuk meg és erre próbáljunk lehívni uniós pénzeket –közel 120 milliárd forint értékben. Gondoljuk meg, hogy ez mekkora lehetőséget biztosított volna annak a kétszázezer családnak. Optimizmusra adhat okot, hogy Gráf miniszter úr meghirdette ennek a programnak az elindítását és mintegy negyvenmilliárd forintot ebben az évben - az agrárkörnyezet gazdálkodásra és tájgazdálkodásra -, a nemzeti vidékfejlesztési terv keretében kifizetnek.
Sajátosságunk a takarékos gazdálkodás, a viszonylag érintetlen területek és nem utolsó sorban azok az őshonos állatfajták, amelyekre az unióban és azon kívül is jó kereslet van. A filozófiai viták alapja továbbra is az, hogy az egyik kormány – a szavazatok reményében - a nagyüzemi intenzív termelést, míg a másik a családi gazdálkodást részesíti előnyben. Arra senki nem gondol, hogy mind a kettőnek ugyanolyan helye van.
A Homokhátság egykor az ország gyümölcsös kertje volt. Alapvető gondját, a víztárolást évtizedek óta nem sikerül megoldani, ezenkívül a mezőgazdaság összes problémája megjelenik a térségben. A legnagyobb gond - a vízhiányon túl -, hogy a gazdálkodóknak nincs miből előteremteni az alapvető feltételeket. Csitári Tibor bugaci polgármester arra számított, hogy az uniós tagság után kicsit jobb helyzetbe kerül a mezőgazdaság. - Ma már egyértelmű, hogy nem ez következett be, hanem ránk szabadult a szemét áru az élelmiszer piacon és a hazai terméknek nincs piaca. Ezer forintot kínálnak a kukoricáért, a gabonát nem lehet eladni, a fűszerpaprikának most annyi az ára, mint tizenöt évvel ezelőtt.
Bugac Bács-Kiskun megye hatodik legnagyobb kiterjedésű települése: közigazgatási határait tekintve a lakosság harminc százaléka szétszórtan, tanyán él. Nincs más alternatívája az itt élő embereknek a mezőgazdaságon kívül. Nagy veszteség lenne a polgármester szerint az is, ha a hungarikumnak emlegetett magyar tanya végleg eltűnik. Klébersberg Kunó 1932-ben írta le: „mekkora bűnt követnek el azok, akik nem ismerik fel, hogy itt emberek élnek és olyan hagyományokat ápolnak és mentenek át, amivel sokkal szegényebb lenne ez a nemzet, ha ez megszűnne”.
|
|
|||||||||||||||||
|
Pályázatok megírására, kérje ajánlatunkat itt!
Információ az AVOP GVOP SZVP HEFOP és egyéb pályázatok írásáról (pályázatírás, pályázatfigyelés)
ISO 9001, ISO 14001 ISO 17799 EUREPGAP rendszerkiépítéshez, állami támogatás segítségével
|
   |
 |
ISO 9001, ISO 14001 Reklámajándék szállítónk a Velünk Kft.
Honlapkészítés: Xpedient Tanácsadó Kft.
